Matchbox MB-60 Ford Transit Australian Collectors Model Issue

Vanitiszesek, szevasztok! Ausztrál spéci kiadású postás-Transit a mai postban!

A Matchbox összes Ford Transit feldolgozását – a generációtól függetlenül – kifejezetten kedvelem. A (nézőpont kérdése) első generációt meg különösen az 8-dot kerekei, a műanyagból lévő fényszórói miatt. Csak akkor lenne jobb, ha valamelyik a raktérajtajai közül működne. Legutoljára itt írtunk a premiermodellről, erről a posttól visszakattintgatva el tudtok jutni a típusismertetőt is tartalmazó postig.

Amit a mai postban láttok, az egy ausztrál speciális kiadás, ami először az Australia Post tematikus szettjében szerepelt 1992-ben – remek holmi vanitiszeseknek és teherautószexuálisoknak, képek alább – majd 1994-ben a már ismert aranyszínű, Australian Collectors, „ablakos” Superfast dobozban is megjelent, mint MB-60 – nyilván csak az ausztrál kontinensen.

Ez az az öntvény változat, melyen az első rendszám a Transit embléma, de mindenhonnan máshonnan törölték azt, meg a Ford-oválist. Ennek is érdekes lehet a története, de félő sohasem fogjuk megismerni.

Nyilván jobbkormányos. Nem tudom megmondani, hogy létezik-e balkormányos, de valószínűsítem, hogy nem.

Mi szállítunk.

Szeretem ezt az öntvényt. Bár nyílna valamelyik ajtaja!

Innen törölték a fentebb említett részleteket.

Mivel bal- és jobbkormányos beltérrel is készült, a karosszéria mindkét oldalán van tolóajtó. Ritka, de létező kivitel volt.

Nem egy bonyolult embléma. Hirtelen nem ugrik be másik Matchbox Transit, aminek festés van a tetején!

Első fényszórók a szélvédő anyagából készültek. Az egyik kedvenc részletem ezen az öntvényen meg úgy általában is.

Az 1992-es csomag amiben debütált. Kéne. (Kép: eBay)

Történeti áttekintés. (Kép: eBay)

94-ben szólóban is kiadták. Szép nagy halmot árult belőle valaki az eBay-en, ahonnan a kép is van.

Matchbox Australian Collectors Model Holden FJ Panel Van

A mi földrajzi koordinátáinkon ez a Matchbox egyik legritkábban felbukkanó terméke, ami annak köszönhető, hogy a legtöbb változata ausztrál exkluzív kiadású volt. Vanitiszesek szevasztok!

Australian Domestic Market
Mennyire érdekes, hogy a japán belpiacos autóknak hatalmas rajongótábora van, annak ellenére, hogy a „rossz oldalon” van a kormányuk, miközben az ausztrál verdáknál az ilyesmi az egy Ford Falcon XB GT Coupe-ot – meg pár szereplőtársát – leszámítva az ilyesmi ismeretlen és ezek is csak a Mad Max-nek köszönhetik ismertségüket.

Viszont az ausztrálok nagyon is büszkék a saját gyártású autóikra és az ottani autórajongók már kezdenek besokallni attól, hogy az XB-ket külföldre „hurcolják”, hogy V8 Interceptor replikákat faragjanak belőlük. Ez az autókat illető nemzeti büszkeség – amit én tisztelek és megértek – egyáltalán nem új keletű dolog, ennek a postnak a tárgyát, a Holden FJ sorozat különböző változatait is az „Australia's own”, azaz „Ausztrália saját(ja)” szlogennel promótálták.

Az 1955-ös, csak a haszongépjármű változatokkal foglalkozó brosúra. Mennyire szokatlan mentalitás, hogy a minimum teljesítményt - 21 lóerő - emeli ki, míg a gyárilag megadott 60 pacis maximális csak az apróbetűs részben olvasható. Állítólag percenként 4000-re elpörgetve volt az 65 is.

Az FJ sorozat 1953 októbere és 1956 júniusa közt készült. A második teljesen ausztrál Holden termék volt. Négyajtós szedán, kétajtós pickup – ausztrálul UTE, mint ahogy arról korábban megemlékeztünk – és mint a mellékelt ábra mutatja, zárt kisáruszállító változatokban készült. Véleményem szerint az utóbbi kettő messze jobban néz ki, mint a szedán. Minden változatának hátsó kerekeit egy 2,2 literes sorhatos motor hajtotta egy háromsebességes manuális váltón keresztül. A teljesítményének a gyári specifikáció 60 lóerőt adott meg 3800-as fordulaton, de 4000-ig pörgetve – azt mondják – a 65 pacit is előrángatta.

ADM MBX
Charlie Mack 29 változatát sorolja fel a Holden FJ-nek és nélküle elképzelésem se lenne, hogy mikorra helyezzem időben. Az online elérhető adatbázisok vagy meg sem említik az én, teljesen fekete változatomat, vagy laza másfél évtizeddel datálják tévesen. A rejtély kulcsa az, hogy az FJ öntvény 1995-ben debütál Ausztráliában. Nem kap szokásos „MB-xx” számot egészen 1998-ig míg be nem kerül a szokásos, globális 1-75 soba, ahol MB-40 lesz, piros és Matchbox logót visel az oldalán – megkockáztatom, hogy nagyon klassz. 98 után is készülnek FJ-k a Matchboxnál, 2005-ig biztosan.

Tehát legalább 27 ausztrál verziója ismert és az enyém is egy ezek közül – ezt mondjuk a doboza alapján nem volt nehéz kisütni. Charlie nem datálja a kenguruföldi verziókat, tehát annyit tudunk biztosan, hogy 1995-ben vagy valamikor utána került a piacra. A dobozon 1995-ös a keltezés, de ez simán lehet „egy doboz jó lesz mindhez” eset.

Hogy milyen? Nos, nekem tetszik, az eredeti sem egy túlcsicsázott darab, szerintem teljesen jól hozza annak a jellegzetességeit. A földrajzi és időbeni távolság miatt abszolút ismeretlen autó mifelénk, ezért számomra már csak ezért is érdekes – a vanitiszemről meg már nem is beszélve!

Amikor a króm az még krómból volt. Határozottan baljóslatú a feketén.

Sok verziója van és - legjobb tudomásom szerint - egyetlen kivétellel mindegyik alatt ez a kerék van.

Apósom lazán "lehullaszállítózta". Nem is beszélek vele! Igaz nem ezért és nem azóta, de akkor is!

Oké azért talán van benne valami, de akkor már legyen inkább "pompakocsi"!

Egy pici festék a hátsó lámpákra - amik hol is vannak? - igazán elfért még volna.

A dobozból nem volt nehéz kikövetkeztetni, hogy ausztrál kiadás lehet.

1995-ös keltezés. A Matchbox történetének legjobb dobozának tartom ezeket a kétoldalt "ablakosakat". A legszebbnek meg a 70-es évekből valókat a fantasztikus grafikákkal.

Pár plusz információ.

Matchbox MB-72 Dodge Commando Jetspress

Újabb ausztrál spéci kiadás és több a kérdés vele kapcsolatban, mint az ismert tény. A „Jetspress Road Express” felirat és a teherautó valamiféle szállítmányozási céget sugall, de ezen a nyomon elindulva csak odáig jutottam, hogy a Jetspress nevet és a hozzá tartozó felhős emblémát 1979 februárjában védették le és 2009 decemberében törölték az oltalmat a tulajdonos kérésére. A tulajdonos pedig nem már, mint a Toll Group, ami az ausztrál leányvállalata a Japán Posta Holdingjának. Szóval újabb már nem létező céggel van dolgunk.

Ezt a verziót minden elérhető adatbázis 1986-ra datálja, de a dobozon 1981-es a keltezés. Nem lennék ezen fennakadva, ha egyen-dobozról lenne szó, de a fülein ott az „MB-72 Delivery Truck” felirat.

Dodge Commando, ismét egy már nem létező szállítmányozási és futárcég színeiben.

Minden létező adatbázis 1986-ra datálja, a dobozon 1981-es a dátum. Aki érti, avasson be!

Matchbox MB-65 Airport Coach – UPDATE

14 év után, március végén bővült az Airport Coach flottám. Egyáltalán nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar lesz újabb amit meg tudok mutatni. Az új beszerzés egy 1946 és 1994 közt működő légitársaság színeit viseli. Kezdetben Trans Australia Airlines (TAA) volt a cég neve, melyet 1986-ban neveztek át Australian-ra és kapta meg azt a logót, ami a busz oldalán is látható. Nem csodálnám, ha ti sem hallottatok volna még róla soha, lévén belföldi járatokat repültek. 1992-ben felvásárolta a céget a Quantas, mely végül 94-ben teljesen felszámolta a céget és a járatokat a saját hálózatában működtette tovább.

A cím egy kicsit becsapós, mert ez biztosan Code 2 modell, nem lehetett játékboltokban beszerezni – bár az nem világos nekem, hogy hol árulták ezeket.

A cím némileg megtévesztő, ez egy ausztrál, Code 2. Ez a légitársaság sem létezik ma már, úgyhogy a korábbi Airport Coach-ok azt sugallják, hogy nem jó ómen ilyenből csinálni céges mörcsöndájzt.

Mikor adták ki azt a kisautót? A helyes megfejtők közt életfogytig tartó, Matchbox Memories előfizetéseket sorsolunk ki!

Matchbox MB-05 Peterbilt Tanker Truck 1985 Ampol

Ezúttal egy relatíve ritkább Peterbilt tankert láthattok. Az Ampol egy ausztrál olajcég, ami – a weboldalukból legalábbis úgy tűnik – hogy köszöni szépen mind a mai napig létezik. Így nem meglepő, hogy az 1985-ös Peterbilt tartálykocsi ami az ő színeiket viseli, csak ott volt kapható. Kék, ablakos Superfast dobozán „Limited Edition Special Collector's Model” feliratot visel, ami némiképp elbizonytalanít, hogy játékboltban is kapható volt-e vagy csak a benzinkutakon. Talán inkább az előbbi.

Embléma a csőrön. Ha nem is példa nélküli, de semmiképp sem gyakori.

Ausztrál olajcég színeit viseli, tehát a sofőr a rossz oldalon ül - na nem mintha lenne jobbkormányos verziója.

Kicsit úgy tűnik, mintha a tartályon matrica lenne, de ezt csak érzéki csalódás, tamponnyomás az.

Csak ebben az egy színösszeállításban létezik.

Ilyen lenne a doboza, ha meglenne neki. (Kép: sbazar.cz)

Matchbox MB-72 Dodge Commando Delivery Truck – Update

Az, hogy halmozom ezeket az apró teherautókat, a vanitisz és kamionkórság betegségem szövődményeiből eredhet. Nyilván mindenki más számára halálosan unalmasak, de én kifejezetten kedvelem a tarkaságukat.

Beszereztem három új verziót, melyek közös vonása, hogy mind promóciós darabok – talán nem hiperpontos, de hajlamos vagyok egységesen MB-72-ként elkönyvelni őket. A két ausztrál dobozos 1988-ból származik, az amerikai 1989-ból. Nem szándékozom felbontani őket, de ezeket a régi, ablakos Superfast papírdobozokat könnyű fotózni és fel is tárják a tartalmukat.

1988-ból származik ez a promóciós darab. Az ausztrál doboz ne tévesszen meg senkit, a Mitre 10 egy új-zéladni vasárú kereskedés. (Valami olyasmi, mint nálunk az Obi, vagy Praktiker.)

Szeretem ezeket a klasszikus Superfast dobozokat. Könnyű fotózni és feltárja a tartalmát is. A fényképezőgépem viszont nem szereti a kéket, a valóságban ez sokkal melegebb árnyalat.

A "ronda és finom" csokit kell bemutatni valakinek? Ez már bizony tényleg ausztrál kiadás.

Van ennek is hátulja.

Egy évvel későbbről és az Egyesült Államokból való.

Ha elég sokáig nézitek mereven, a négyzethálós háttérre fókuszálva, akkor beüt a 3D-s optikai csalódás és az ablak, meg a Matchbox logó lebegni tűnik! Komolyan!